Social Structure and Aristocratic Representation—Red Wax Seal Usage in Hungary in the 15th c
Abstract
:1. Introduction
2. The Baronial Estate
The Perpetual Ispánság [Comitatus, Sheriffdom]
3. Red Wax and the Development of Orders
3.1. The Usage of Red Wax
3.2. The Earliest Secular Nobles to Use Red Wax
3.3. Changes during the Development of the Estate
4. Conclusions
Author Contributions
Funding
Acknowledgments
Conflicts of Interest
References
- Novák, Ádám. 2018. Az 1440. januári királyválasztó országgyűlés oklevelének megerősítői. [Seals of the poly-sigillic diploma from the diet of January 1440]. In Micae mediaevales VII.: Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. Edited by András Ribi Csaba Farkas and Kristóf György Veres. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, pp. 121–38. [Google Scholar]
- Kubinyi, András. 1961. Buda város pecséthasználatának kialakulása. [The development of the seal usage Buda]. Tanulmányok Budapest Múltjából 14: 109–46. [Google Scholar]
- Zsoldos, Attila. 2011. II. András Aranybullája. [The Golden Bull of Andrew II]. Történelmi Szemle 53: 1–38. [Google Scholar]
- Bárány, Attila. 2013. A fejedelmi lovagrendek hatása a magyar bárói társadalomban. [The effect of monarchical chivalric orders on the Hungarian baronial society]. In A magyar arisztokrácia társadalmi sokszínűsége, változó értékek és életviszonyok. Edited by Klára Papp and Levente Püski. Debrecen: DE Történelmi Intézet, pp. 11–43. [Google Scholar]
- Zsoldos, Attila. 2017. A Druget-tartomány története 1315–1342. [The History of the Druget-Domain 1315–1342]. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, (Magyar történeti emlékek. Értekezések). [Google Scholar]
- Baranyai, Béla. 1925. Zsigmond király un. Sárkány-rendje. [King Sigismund’s so-called Order of the Dragon]. Századok 59–60: 561–591, 681–719. [Google Scholar]
- Kumorovitz, Lajos Bernát. 1937. A magyar királyi egyszerű és titkospecsét használatának alakulása a középkorban [The development of the usage of royal and secret royal seal of Hungarian kings in the Middle Ages]. In A Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet évkönyve VII. Edited by Gyula Miskolczy. Budapest-Pécs: Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó, pp. 96–112. [Google Scholar]
- Kumorovitz, Lajos Bernát. 1993. A magyar pecséthasználat története a középkorban. [Der Gebrauch von Siegeln in Ungarn im Mittelalter]. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum. [Google Scholar]
- Schiller, Bódog. 1900. Az örökös főrendiség eredete Magyarországon. [The Origins of Perpetual Peerage in Hungary]. Budapest: Kilián. [Google Scholar]
- Dőry, Ferenc, Péter Banyó, Martyn Rady, and János M. Bak. 2010. The Laws of the Medieval Kingdom of Hungary. Decreta Regni Medievalis Hungariae IV. 1490–1526. Budapest: Department of Medieval Studies, Central European University. [Google Scholar]
- Mályusz, Elemér. 1940. A magyar társadalom a Hunyadiak korában. A hűbériség és rendiség problémája. [Hungarian society in the Hunyadi-period. The problems of vassalage and the system of the estates and orders]. In Emlékkönyv Mátyás király születésének ötszázéves fordulójára. Edited by Imre Lukinich. Budapest: Franklin-Társulat, pp. 311–433. [Google Scholar]
- Mályusz, Elemér. 1980. A négy Tallóci-fivér. [The four Tallóci brothers]. Történelmi Szemle 23: 531–76. [Google Scholar]
- Mályusz, Elemér. 1984. Zsigmond király uralma Magyarországon. [The Reign of King Sigismund in Hungary]. Budapest: Gondolat Kiadó. [Google Scholar]
- Fügedi, Erik. 1970. A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása. [The Mobility of the Hungarian Aristocracy in the 15th Century]. Budapest: Magyar Országos Levéltár. [Google Scholar]
- Nyulásziné Straub, Éva. 1981. A Magyar Országos Levéltárban őrzött eredeti címereslevelek jegyzéke. [List of Original Coat of Arms-Charters Preserved in the Hungarian National Archives]. Budapest: Magyar Országos Levéltár. [Google Scholar]
- Hajnik, Imre. 1888. Az örökös főispánság a magyar alkotmánytörténetben. [Perpetual chief sheriffdom in Hungarian constitutional history]. In Értekezések a történelmi tudományok köréből. XIII/10. Budapest: MTA. [Google Scholar]
- Szentpétery, Imre. 1902. Hédervári Imre 1447-iki felmentő levele. [Imre Héderváry’s letter of exemption from 1447]. Turul 20: 153–65. [Google Scholar]
- Szentpétery, Imre, Jr. 1938. A vörös viaszpecsét bizonyító ereje a középkorban. [The Certifying Power of red wax seals in the Middle Ages]. In Emlékkönyv Szentpétery Imre születése hatvanadik évfordulójának ünnepére. Edited by Tivadar Baráth, Győző Ember and Miklós Kring. Budapest-Pécs: Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó, pp. 440–53. [Google Scholar]
- Takács, Imre. 2012. Az Árpád-házi királyok pecsétjei. [Royal Seals of the Árpád Dynasty]. Budapest: Magyar Országos Levéltár, (Corpus sigillorum hungariae mediaevalis 1.). [Google Scholar]
- Memoria Hungariae. 2015. Database of the MTA–DE “Hungary in the Medieval Europe” Lendület Research Group. Available online: http://lendulet.memhung.unideb.hu:8080/momentum-web/Momentum_web.html (accessed on 19 October 2018).
- MNL OL DL. 2009. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Diplomatikai Levéltár. Available online: https://archives.hungaricana.hu/hu/charters/ (accessed on 19 October 2018).
- Norbert, C. Tóth. 2011. Az örökös ispánságok Zsigmond király korában. [Perpetual sheriffdoms in the Age of King Sigismund]. Történelmi Szemle 53: 467–77. [Google Scholar]
- Engel, Pál. 1968. A magyar világi nagybirtok megoszlása a XV. században 1–2. [The distribution of Hungarian aristocratic landed properties in the 15th century]. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 4: 337–57. [Google Scholar]
- Engel, Pál. 1977. Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban (1387–1437). [The Relationship between Royal Power and Aristocracy in the Reign of Sigismund]. Budapest: Akadémiai Kiadó. [Google Scholar]
- Engel, Pál. 1982. Honor, vár, ispánság (Tanulmányok az Anjou-kor kormányzati rendszeréről). [Honor, castle, sheriffdom (Treatises on the governmental system of the Anjou-period]. Századok 116: 880–921. [Google Scholar]
- Engel, Pál. 1995. A magyarországi birtokszerkezet átalakulása a Zsigmond-korban (Öt északkeleti megye példája). [The transformation of the Hungarian landed possession system in the Sigismund-era (The example of five Northeastern counties)]. In Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Edited by László Koszta. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely, pp. 141–59. [Google Scholar]
- Engel, Pál. 2001. The Realm of St. Stephen. In A History of Medieval Hungary 895–1526. Edited by Andrew C. Ayton. London and New York: I. B. Tauris. [Google Scholar]
- Lővei, Pál, and Imre Takács. 2014. Egy 1358. évi dubrovniki sokpecsétes oklevél pecsétjei. [The seals of a poly-sigillic diploma issued in Dubrovnik in 1358]. In Arcana tabularii. Tanulmányok Solmyosi László tiszteletére I–II. Edited by Attila Bárány, Gábor Dreska and Kornél Szovák. Budapest–Deberecen: DE Történelmi Intézet, pp. 131–46. [Google Scholar]
- Neumann, Tibor. 2014. Találkozó Konstanzban (A Kórógyiak grófi címe). [Meeting in Konstanz (the title of the Kórógyi Counts)]. Turul 87: 104–8. [Google Scholar]
© 2018 by the authors. Licensee MDPI, Basel, Switzerland. This article is an open access article distributed under the terms and conditions of the Creative Commons Attribution (CC BY) license (http://creativecommons.org/licenses/by/4.0/).
Share and Cite
Novák, Á.; Bacsa, B.A. Social Structure and Aristocratic Representation—Red Wax Seal Usage in Hungary in the 15th c. Genealogy 2018, 2, 44. https://doi.org/10.3390/genealogy2040044
Novák Á, Bacsa BA. Social Structure and Aristocratic Representation—Red Wax Seal Usage in Hungary in the 15th c. Genealogy. 2018; 2(4):44. https://doi.org/10.3390/genealogy2040044
Chicago/Turabian StyleNovák, Ádám, and Balázs Antal Bacsa. 2018. "Social Structure and Aristocratic Representation—Red Wax Seal Usage in Hungary in the 15th c" Genealogy 2, no. 4: 44. https://doi.org/10.3390/genealogy2040044
APA StyleNovák, Á., & Bacsa, B. A. (2018). Social Structure and Aristocratic Representation—Red Wax Seal Usage in Hungary in the 15th c. Genealogy, 2(4), 44. https://doi.org/10.3390/genealogy2040044